A penészedés és párásodás fő okai - élettani hatások

Ebben a pontban megnézzük, miért volt régebben kevesebb problémánk a penészesedéssel, és miért van most, miután jól leszigeteltük a lakást.

Áttekintjük, mennyi pára keletkezik egy átlagos háztartásban, és kicsit beszélünk a hőhídról és a harmatpontról is, hogy megértsük, honnan lesz az a sok pára és hogyan csapódhat ki a falakon!


A legnagyobb költség egy háztartásban általában a fűtési számla, a gázszámla. Ezért igyekszünk jól leszigetelni a házat, kicserélni a régi nyílászárókat. Ez így rendben is van.
DE! A jól leszigetelt lakás nemcsak a meleget nem engedi ki, hanem lezárja a levegő útját is! Hamar elhasználódik a levegő, különösen, ha a család otthon van, főznek, mosnak, fürdenek. (Nem is gondolná, mennyi párát termelünk a mindennapi életünk során, kicsit később megnézzük ezt is!)
A fő ok: megszűnik a légmozgás. Nem „húz” már az ajtó és ablak, mert nincsenek pici rések (mint régen, amikor “még a függöny is lebegett rendesen…”).  Nem is hinnénk el, de ezek a kicsi rések nagyon hasznosak voltak, mert folyamatosan “átszellőztették” a lakást, így a párás levegő folyamatosan el tudott távozni, a páratartalom nem tudott a kritikus szint fölé emelkedni, ezért nem tudtak megtelepedni a penészgomba spórák sem. Nem volt penész, igaz, a fűtési számla jóval magasabb volt, ezért aztán úgy döntöttünk:
Nem akarjuk kiengedni a meleget!!!
Az egyébként nagyon is fontos energiatudatos szemléletmód sajnos inkább ront a helyzeten akkor, ha valaki nem látja maga előtt az egész képet – azaz nem gondol a szellőzésre. A helyzet az, hogy a jól leszigetelt lakásban általában alacsonyabb hőmérsékletet állítunk be, ha nem vagyunk otthon, nem fűtünk – ezért falak hidegek maradnak.

Most nézzük meg, mennyi pára keletkezik egy átlagos háztartásban!

Meg fog lepődni (és megérti, miért nem elég hatékonyak a párátlanító készülékek!)
Jelentős páraképződésel jár a zuhanyozás, a főzés, a mosogatás, a felmosás; párát termelnek a növények és az emberek is – egy ember például körülbelül 3 liternyit egy nap. A falak felveszik a belül képződött felesleget, nem megfelelően vízszigetelt házakban felszivároghat a talajnedvesség, a réseken pedig átjut a külső nedvesség. A nedves falak lehűlnek, hőszigetelő képességük pedig jelentősen romlik. A hidegebb felületeken lecsapódik a pára, ami a falak penészesedését okozza.A levegőnek is van saját páratartalma és a hőmérsékletétől függ, hogy mennyit képes felvenni. (www.passzivhaz.com)
Egy érdekes felmérés azt mutatja, mennyi víz (vízgőz) szabadul fel egy normál lakásban egy nap alatt (100-140 m2-es lakást feltételezünk, 4 tagú családdal).
• 4 ember, 12 órai pihenés: 1,92 liter/nap,
• 4 ember, 3 órai otthoni munka: 2,16 liter/nap,
• 15 cserép virág: 3,6 liter/nap,
• 3 órai főzés, felmosás: 3 liter/nap,
• 0,5 óra mosógéphasználat: 0,15 l/nap,
• 4×15 perc mosdás, tusolás: 2,6 liter/nap,
• 1000 cm2 szabad vízfelület (bűzelzárók, virág alatti tányér stb.): 0,48 liter/nap,
• egyéb forrás, pl. vizes esőkabát: 0,2 liter/nap,
• összesen: 14,11 liter/nap.
(HKL Online)
A nedvesség jelenléte a gombásodás szükséges feltétele, mivel a gombák tápanyagot csak vízben oldott állapotban tudnak felvenni. A levegőben mindig találhatók olyan szaporodásra képes penészgomba elemek, amelyek számára az adott hőmérséklet- és fényviszonyok megfelelőek.

Még egy fontos kérdést kell szeretnénk tisztázni. Hol csapódhat ki a pára? Itt a hőhíd fogalmát kell kicsit körbejárnunk.

A hőhíd a ház szerkezetének egy olyan felülete, amely jobban vezeti a hőt, mint a többi felület! Ilyen felület pl. a beton áthidaló vagy koszorú a mennyezet alatt. A tégla vagy Ytong kisebb hővezetési tényezővel rendelkezik, mint a beton.
A hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad – azaz belülről kifelé “szökik a meleg”. Azt, hogy az adott szerkezet hőhidas-e, onnan lehet tudni, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a szerkezet többi részének. A hőhíd-problémák télen jelentkeznek, hiszen annál intenzívebb a hőhíd, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a hőhíd önmagában nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Egy szobában általában 20°C és 55-65 %-os páratartalom az ideális (ez 20 foknál kb. 8,5 gramm nedvességet jelent légköbméterenként).
Ilyen körülmények között a pára egy 12-13°C hőmérsékletű szerkezeten már kicsapódik, gondoljunk csak a hűtőből kivett üvegekre. Egy jól szigetelt falszerkezet belső felületi hőmérséklete 17-18°C körül van, egy olyan falszerkezeté viszont, ami hőhidas vagy rosszul hőszigetelt, csupán 13°C. Ezen a hőmérsékleten a levegő páratartalma már kicsapódik.
A probléma pedig csak fokozódik, ha a légcsere nem megfelelő, vagyis nem szellőzik eleget a helyiség, nő a páratartalom, ezzel együtt pedig nő a harmatpont, vagyis az a hőmérséklet, ahol vízként kicsapódik a levegő páratartalma. Azokon a helyeken, ahol a levegő mozgása alacsonyabb, például a szekrények, ágyak mellett, ott a probléma hamarabb jelentkezhet és a hatása is intenzívebb.
A tünetek eltérőek lehetnek, de minden esetben rendkívül károsak. Megjelenhet fekete, összefüggő penész a falon, vagy megfigyelhető az úgynevezett “gyöngyöző fal”, de a bútorok penészesedése is kísérő jelenség lehet. A penészes foltok leggyakrabban a sarkokban, az ablakok fölött, az ablaknyílások belső oldalain, a mennyezet és a fal csatlakozásánál vagy a fal és a padló csatlakozásánál fordul elő, ami azt is mutatja, hogy itt vannak a hőhidak. A jó szigeteléssel a korábban szigeteletlenül beépített áthidaló, vagy koszorú hőhíd hatása jelentősen csökkenthető.
A szigetelés után azonban nem szabad elfelejteni, hogy a lakásban egészséges páratartalmat kell biztosítani, nem szabad mellőzni a szellőztetés megoldását sem!
Ha szeretné tudni, valóban káros-e az egészségünkre a nem megfelelő levegő, nézzen itt utána! Összegyűjtöttünk néhány ijesztő információt!
Élettani hatások

A lakás, iroda levegője az emberi életműködés és a háztartási tevékenység folytán elhasználódik, összetétele romlik, telítődik nedvességgel, szagokkal, a lecsapódó pára penészedéshez, a hiányzó légcsere a kórokozók és penészgombák, poratkák felszaporodásához vezet. A szennyezett levegő pedig allergiás tüneteket, betegséget okoz.


Egy átlagos ember idejének 90%-át belső terekben tölti. Leegyszerűsítve oxigént használ fel, és szén-dioxidot termel, mégpedig felmérések szerint egy személy óránként 10-75 liter C02-t és 40-175 g vízgőzt bocsát ki. Az emberek túlnyomó részének a jó közérzethez óránként 20-40 m³/h friss levegő elegendő (ebből egyébként csak 3-5 m³ -t használ fel a légzéshez).

A hőmérséklet mellett a közérzetünket leginkább befolyásoló tényező a levegő relatív páratartalma.

A túl nedves és a túl száraz levegő egyaránt rossz közérzetet, ezen kívül egészségügyi és egyéb problémákat okoz. Normál méretű lakás (iroda) esetén, normál kihasználtságot feltételezve, (két ülő ember egy 40 m2-es helyiségben, jól, tömören záró nyílászárók mellett) 500-1000 ppm CO2-koncentrációig a levegő minősége kellemes, 1000-1500 ppm között zavaró lehet, míg 1500 ppm felett már egyértelműen zavaró, gyakori fejfájást, koncentrációcsökkenést stb. okoz.


A túl száraz levegő fejfájást okozhat, kiszárítja a bőrt is, az orrban és a torokban kaparó érzés jelentkezik, és egyre szomjasabbak leszünk, amit viszont rendre nem enyhít a folyadék. A száraz nyálkahártya könnyebben vérzik, és nem tud védekezni a kórokozók ellen, ezért nagyobb az esély a fertőző betegségekre is. A száraz levegőn egyébként sokat segítenek a zöld növények, amelyek egyben a szén-dioxid szintet is csökkentik.


[poratka2] Vannak még más nyomós okok is, amiért érdemes mielőbb megoldani a folyamatos szellőztetést.

Az ember folyamatosan „vedlik”, a bőrünket körülbelül fél év alatt lecseréljük, és az így lehámlott, szabad szemmel nem, vagy alig látható bőrlemezkékkel etetjük állandó "lakótársainkat", a poratkákat. Cserébe az atkák ellátnak minket az ürülékükkel, amit a lebegő porral együtt beszívunk. A portatka szaporodásához ideális állapot: 24 °C – 65-75 %.  Leggyakrabban az ágyneműkben, párnákban, bútorokban, függönyön, textíliákban találhatók. Számuk, pl. egy ágyban kb. 2 millió is lehet.

Légúti problémákat, bőrkiütést, allergiás tüneteket okoznak.

Megoldás az atkák eltüntetéséhez: a levegő nedvességtartalmának csökkentése! Ha csökken 5 %-kal a páratartalom, akkor számuk hatodára csökken 45 %-os páratartalomnál már nem tudnak létezni.



FONTOS SZELLŐZTETNI? IGEN!


Egészségi állapotunk alakulásában döntő szerepe van a sejtekben zajló anyagcsere minőségének. Az oxigénhiányos vagy szennyezett levegő nemcsak a sejtszintű égési folyamatok elégtelenségét okozza, de az immunrendszert terhelő méreganyagok halmozódása mellett a sejteknek az örökítő anyagot érintő megújulását is rontja. Ez pedig közvetlenül és visszafordíthatatlanul a várható élettartam alakulására van káros hatással. A megelőzéshez kb. 0,5-0,7-szeres légcsere szükséges (azaz a lakás, iroda levegőjének 50-70%-ának kell kicserélődnie egy óra alatt). Napjainkban az ablaknyitás sem a szükséges gyakoriság, sem a beáramló zaj és por, sem pedig a fűtési vagy hűtési energia megtakarítása szempontjából nem jelenthet valóban kielégítő és kulturált megoldást. A megoldás az intelligens, szabályozott szellőzés megoldása.

Még néhány további adalék: A lakás, iroda mikrobiális mikroklímáját a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, penészgombák, gombaspórák és pollenek alakítják ki, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki.


AZ AEROSZOLOS MIKROKLÍMA Az aeroszolok apró szilárd (por) vagy folyékony részecskék (köd) tömege finom permet formájában. A házipor – különösen az 1 mikronnál kisebb méretű szemcsék – szintén okozói lehetnek az asztma kialakulásának.


ILLATMIKROKLÍMA A hagyományos szagforrásokon kívül (dohányzás, főzés) megjelennek eddig nem ismert források is: sztirének, formaldehidek, festékek kipárolgása stb. Értékelési szempontként és mérhető mennyiségként általában a levegő 0,1% CO tartalmát adják meg. A lakások illatmikroklímáját elegendő mennyiségű friss levegő bevezetésével lehet biztosítani. A szellőztetés mértékének általánosan elfogadott értéke 25 m3/h egy személyre vetítve, közömbösítendő az emberi kipárolgást.


TOXIKUS MIKROKLÍMA A toxikus mikroklíma kialakulása kedvezőtlen élettani hatású gázok jelenlétével magyarázható. Az épületek belterében a legveszélyesebb a CO. Rossz keringtetéssel szellőztetett konyhák esetében a gáztűzhelyek NO termelése következtében a rákkeltő hatású gáz koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/m3-t is.


Továbbá: A földből, valamint az építőanyagokból folyamatosan radongáz párolog, ami a szoba levegőjében felhalmozódhat. Ez a gáz radioaktív, azaz rákkeltő.


Aztán itt vannak az illó szerves anyagok: festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padló bevonat, tisztítószerek, illatosítók, parfümök …. nem sorolom, azt hiszem, ennyi elég volt …


Sokkal több információt találhat még az interneten, de reméljük, ennyi is meggyőzte:

MEG KELL OLDANI A SZELLŐZÉST!!!


MEG KELL OLDANI A SZELLŐZÉST!!!

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.

OK!